Beszámoló a Zetelakai Hallgatói Táborról

Kedves Kollégák!

Lassan egy hete már, hogy véget ért a Zetelakai Hallgatói Tábor, sajnos eddig nem volt alkalmam beszámolót írni, de most igyekszem pótolni a mulasztást. Ezt a rövid összegzést főként azok kedvéért írom, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eljönni táborunkba, vagy akik eljöttek, de egyéb teendőik miatt nem tudtak a tábor minden előadására eljönni. Ugyanakkor megkérem a többi táborozót, hogy lehetőség szerint ők is osszák meg velünk személyes élményeiket, mondják el véleményüket a táborról, hátha   jövőre még többen kedvet kapnának hozzá.

A tábor kezdetét a helyi sajtóban rövid figyelemkeltés   előzte meg. Minden regionális újságban, és rádióban jelent meg ismertető a táborról, a tévéből az idén kimaradtunk, de jövőre majd jobban odafigyelünk erre is. Azért kezdem a sajtóhírekkel, mert az újságcikkek és rádiós hírek hatására az utolsó pillanatokban is voltak jelentkezések, főleg a gyakorló állatorvosok részéről, mintegy jelezve, hogy sem az elektronikus, sem a szájról szájra történő adatáramlás nem bír a remélt, vagy hitt hatékonysággal.

A táborbaszállásra, mint az a programtervezetből kiderült július 31.-én délután került sor. Ugyan az első estére nem érkezett meg minden résztvevő, de a koradélutáni érkezők, már sejteni engedték, hogy  néhányunk az együttlét, a közösen eltöltött pár nap   legalább annyira fontos, mint a szakmai program. A vasárnap este nem volt épp zökkenőmentes, főként Gódor Viktornak, akinek vonata Segesvárig bő három órát késett. Ha-ha!

A késések, késői érkezések kapcsán hamar kiderült, hogy egész hétre bőven lesz tennivalója Jakab Szilárd szervezőnek, pontosabban helyi mindenesnek, akinek népszerűsége hamar lekörözte Szász Pista egyébként remek birkájának népszerűségét. Szilárdnak és egész  családjának valóban múlhatatlan érdeme van a helyi ügyek rendezésében. Mondhatni kívánságműsorrá változtatták a zetelakai tábort pl. Szilárd hétfőn herélünk, kell kettő, de inkább három ló! És lett, igaz csak egy, hogy miért, arra később majd visszatérek. Szilárd csütörtökre kell, beteg kutya,   macska, az a jó ha sok van, és lett annyi, amennyit   volt időnk kezelni.

Augusztus elsején Dr. Túri Árpád és dr. Molnár József örvendeztetett, meg minket igen színvonalas és gyakorlatias előadással, valamint gyakorlati bemutatóval. Külön öröm volt, a román nyelvű   előadásokhoz szokott erdélyi hallgatóságnak magyarul hallgatni szakmai előadást, és csak fokozta elégedettségünket az a tény, hogy az előadások nem voltak papírszagúak. Minden tanács, minden mondat mögött ott volt a gyakorlati tapasztalat és a segíteni akarás. Az előadók közvetlenségének köszönhetően az   előadóteremben egyre barátibb lett a hangulat. Olyan dolgok estek meg, amin igen elcsodálkoztam, például,   hogy magyar anyanyelvű hallgató kérdez. Ha-ha!

A délelőtti előadások után következett a herélés. Nagy meglepetésünkre a beígért három lóból, csak egy lett, mert két tulajdonos lemondta a herélést. A meglepetést valójában, nem a lemondás maga, hanem a lemondás indoklása okozta. A tulajdonosok ugyanis a helyi állatorvos felvilágosító munkájának köszönhetően azzal indokolták a visszalépést, hogy nyáron nem lehet lovat herélni, mert a seb megnyüvesedik, és akkor a lónak annyi. Látni kellett volna szegény Túri doktor arcát, amikor meghallotta. A lovas nap ezen kívül is tartogatott meglepetéseket. Este a röntgenkép értelmezésnél kiderült, hogy érteni még csak-csak megértjük, de beszélni már nem beszéljük a magyar szaknyelvet, ami igen megnehezítette a társalgást. Aztán voltak még kérdések, amitől szemmel láthatóan világok omlottak össze az előadókban: "A vonalégetésről szeretném kérdezni", "Lenne egy kérdésem a húgykólikával kapcsolatban", "ez a patkó azért jó". És még volt néhány hasonló, de nagyon örülök, hogy megkérdezték, mert így legalább volt alkalom a túlhaladott téveszméket tisztázni, ami azoknak is hasznára vált, akik nem kérdezték meg, de az azonos iskola és tankönyvek miatt hasonló ismeretekkel rendelkeztek. A lovas előadások, amelyeknek témája a herélés, kólika, adás-vétel, röntgenológia, rövid kitérőként pedig a patkolás volt gyakorló állatorvosok körében is igen népszerűek voltak. A zetelakai tapasztalatokat mindenképpen jó lesz hasznosítani az október 8.-án rendezendő   kolozsvári lovas értekezleten.

Augusztus másodikán a lovas előadások és bemutatók mellett dr. Szaniszló Ferenc tartott labordiagnosztikai előadást és bemutatót, amire a felnőtt kollégák közül szinte senki nem jelent meg. A hallgatók is kevesebben voltak, mint azelőtt, de a résztvevő hallgatók közül valaki megjegyezte: végre egy szakterület, ami nincs túltelítve Erdélyben, ahol a kezdőknek is van esélyük újszerűen és jól dolgozni. A labordiagnosztikai előadások igen nagy érdeme volt, hogy Szaniszló doktor nemcsak elmondta és bemutatta a módszereit, de anyag és műszerbeszerzés területén is igen hasznos tanácsokkal látott el, amelyeknek ára még szerényebb erdélyi pénztárcákat sem riasztotta el. Tényleg sajnálhatja, aki éppen ezeket az előadásokat hagyta ki.

Labordiagnosztika után egy kis üdülés következett a   zeteváraljai gyűjtőtónál, egy eléggé gyanúsra sikerült birkasütéssel, meg horgászással egybekötve, de erről majd írjon részletesebben az, aki végig ottan volt.   Ha-ha!

Péntek délelőtt dr. Nagy Balázs tartott előadást a 2006 január 1.-el életbelépő Európai Uniós szabályokról. Nagy doktor előadása örvendett a legnagyobb hallgatóságnak az egész táborban. A nagyszámú részvételt annak köszönhettük, hogy a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, dr. Ferenczy Ferenc   igazgató úr vezetésével, aktívan bekapcsolódott   szervezésbe. A hatósági állatorvosok mellett az élelmiszeripar képviselői is kaptak meghívót és meg is jelentek szép számban. Sajnos az előadást követő kérdésostrom a vártnál jóval szerényebb volt, hiába hangzott el megnyitó beszédben, hogy ez azon kevés alkalmak egyike, amikor az ipar kérdez szabadon és nem a hatóság.

Augusztus 5.én délután dr. Brenner József vezetésével egy kisállatpraxis műkötetésébe nyertünk bepillantást, az egyik sérves eb még több éves praxissal rendelkező állatorvosnak is igazi kuriózum lett volna. Gyerekfejnyi sérv, 8-9 cm hosszú sérvkapu a hasfal ventrális részén, a kezelő állatorvos diagnózisa emlődaganat, és egyéb hátborzongató dolgok kerültek feltárásra és sikeres kezelésre Jakab Szilárdék pincéjében.

Nagy szomorúságunkra előadóinknak szombaton délelőtt távozni kellett, így egy pillanatra úgy tűnt, hogy a tervezettnél korábban bontunk tábort, de aztán jött a mentőötlet, aminek kedvenc sertéseim belső nemiszervei látták kárát, na meg a szegény édesanyák, akik az iszapbirkózással egyebe kötött herélés után a mosni kellett. Igazán szerettük volna, ha Gódor Viktor a tábor egyetlen magyarországi résztvevője is jelen lehet ezen az igen érdekes beavatkozáson, de legközelebb úgy ütemezzük, hogy ő se maradjon ki. Viktor nemcsak részvételéért, de a nekünk nyújtott technikai segítségéért is külön dicséretet és köszönetet érdemel.

Végezetül szeretném megköszönni a MÁVSZ minden külső és belső munkatársának, aki odaadó munkával támogatta rendezvényünket, különösen Szieberth István elnök   úrnak és elóadóinknak. Remélem mindenki úgy érzi, hogy a táborba fektetett energia nem volt elfecsérelve, és az idén induló tábor   hagyománnyá válik.

További jó nyaralást kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel: Katona László

Vissza a Hallgatói Tagozat lapjára


Vissza a lap tetejére

Vissza a főlapra